Karate

Karate edzések

Edzéseink több csoportban, tudásszinttől függően zajlanak. Az edzéseink fő székhelye a Sepsi Aréna épületében van, de tartunk edzéseket a város különböző pontjain. A pontos tájékoztatás érdekében legyenek kedvesek keresni az oktatót telefonon vagy e-mailen.

	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
16:30	VERSENYZŐI 1 (V1)	Kezdő és fontolva haladó (K&H)	VERSENYZŐI 1 (V1)	Kezdő és fontolva haladó (K&H)	VERSENYZŐI 1 (V1)
17:00
17:30
18:00		VERSENYZŐI 3 (V3)		VERSENYZŐI 3 (V3)
18:30
19:00	VERSENYZŐI 2 (V2)		VERSENYZŐI 2 (V2)		VERSENYZŐI 2 (V2)
19:30				MTK-s edzés
20:00
20:30

Mit nyújt a karate

Fontos, hogy már kisiskolás kor előtt megismertessük a gyerekekkel a mozgás, a sport örömét. Erre is hívatott maga a testnevelés, viszont sok esetben nem elég, ha valakiből jó sportoló szeretne válni. Jelen korunk gyerekei, sajnos kevésbé vannak tisztába testi adottságaikkal, képességeikkel. Erre vagyunk mi hívatottak testnevelők, edzők, hogy -ami mindenkiben ott van- felfedjük és rávezessünk arra, hogy MOZOGNI ÖRÖM!

Az embereket más és más célok mozgatják az életben és így van ez a karatéban is. A karate sok mindent nyújthat, melyek közül mindenkinek más és más a fontos. Mi igyekszünk átfogni a legszélesebb spektrumot, de nem egyszerre. Tudásszint, életkor és motivációs eltérések alapján bontott csoportokban igyekszünk tanítani. Edzéseinken mást kap, akinek a testmozgás-hobby karate, vagy akinek a versenysport a legfontosabb, másféle edzést tartunk gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek.

És a teljesség igénye nélkül, mit ad a karate szerintünk:

• Kondíció a klasszikus gyakorlatok mellett mindennapos a hajlékonyság, állóképesség és erő fejlesztése. A karate edzések kifejezetten alkalmasak arra, hogy kondícióban tartsanak. Akik pedig napjuk jelentős részét az iskolapadban vagy az irodában töltik, újra felfedezhetik a mozgás örömét
• Egészség a gyakorlatok az egész testet átmozgatják, így karbantartják. Örök fiatalságot nem ígérhetünk, de az edzések rendszeres résztvevői meglepetést okozhatnak iskolatársaiknak az osztálytalálkozókon
• Harmónia a karate mozgáskultúrája harmonikus, annak elsajátítása jóleső érzést ad, ráadásul felszabadulást a napi gondok, stressz alól. Az edzések után szellemileg frissen, testileg kellemesen elfáradva távoznak a karatésok

• Önvédelem a helyesen tanult karate technikák az egyik legjobb önvédelmi rendszert képezik

• Fegyelem és önfegyelem a karate kihívás a testnek és a szellemnek is. A karatés nemcsak a mozgást sajátítja el, de megtanul koncentrálni, uralkodni a teljesítményét negatívan befolyásoló érzelmi tényezők felett
• Tisztelet az edzéseken hangsúlyt fektetünk a karate hagyományos japán etikettjére is, ami a mi kultúránkra lefordítva tisztelettudó viselkedést jelent
• Sport a karate gyakorlása során nem kötelező versenyezni, ugyanakkor lehetőség van kis versenyektől kezdve nagyobb viadalokon is megmérettetni

„..de olyan durva sport a karate!”

A tradicionális karaténak számtalan ága, stílusa létezik. Az egyesületünkben oktatott sportkarate ezekből a tradíciókból, mozgásokból, technikákból építkezik, viszont már csak külsőségeiben, hagyományaiban kapcsolódik a régi tradicionális stílusokhoz. A WKF (World Karate Federation), az összes stílust összefogó nemzetközi karate szervezet létrehozott egy stílusok feletti szabályrendszert, amiben a versenyeztetés zajlik. Itt tilos megütni az ellenfelet, minden technikát ún. kontrollal kell végrehajtani. Ezt a sportolók tökéletesen elsajátítják az edzések során, a nagy erejű ütéseket és közel a találati felület előtt megállítják azokat. Ráadásul számos védőeszközt használunk a véletlen balesetek elkerülése érdekében!

„de nem szeretnék élsportolót nevelni a gyerekből”

Ugyan! Ki tudná eldönteni 6 évesen, hogy ő karate világbajnok akar lenni!? De miért is kellene versenyezni-e? A karate övfokozatokat versenyzés nélkül, a vizsgákon is elérheti! Igaz, hosszú az út, a hőn áhított fekete övig…

Hogyan zajlanak az edzések?

Az edzések a karatékák életkorának és tudásának megfelelő csoportokban zajlanak. Az óvodások heti 1-2 alkalommal játékos készségfejlesztő gyakorlatokkal, az élsportolók hetente 3-5 specifikus edzéssel készülnek.

Első a család, második a tanulás, harmadik a karate!

---

Történet

A karate-do indiai-kínai fejlődéstörténetű, okinawai eredetű pusztakezes harci művészet. Az eredetileg Okinawa-te-nek nevezett (okinawai kéz) pusztakezes módszert később már karate-jutsu (kínai kéz művészete) néven ismerték. Amikor Japánba került, az okinawaiak felháborodására nevét úgy változtatták meg, hogy a “kara” szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem üreset jelentett. A karate-do elnevezés tehát japán, szó szerinti jelentése: üres kéz útja, ahol az út (do) szellemi utat, élet- és gondolkozásmódot jelöl.

A karate szülőföldje, a Ryukyu szigetcsoporthoz tartozó Okinawa szigete Japán és Kína között helyezkedik el, kultúráját és fejlődését a kínai és japán hatások együttesen alakították.

A karate kialakulásának első mozzanata 1349-hez köthető, amikor megtiltották a fegyverviselést a polgári személyeknek. Ezt követően a köznép figyelme a pusztakezes harci rendszerek felé fordult, míg a fegyveres küzdelmi formákat a nemesség ápolta tovább. Elsősorban kínai hatásra ebben az időszakban fejlődött ki egy "te” (kéz) elnevezésű módszer, amely nevéből fakadóan a fegyvertelen küzdelmi elképzeléseket foglalta magába. A későbbiek során gyakran használták az Okinawa-te elnevezést is.

1609-ben Japán katonai megszállás alá helyezte a szigetcsoportot. Betiltották mindenfajta fegyver használatát, és a harci művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A tiltás csaknem 300 éven át tartó érvényessége ellenére az Okinawa-te nem veszett el. A fegyveres technikákat az okinawai nemesi kasztban apáról fiúra hagyományozták, míg a köznép soraiban titokban tartott tréningek zajlottak. Miután a fegyverek tiltását szigorúan ellenőrizték, az okinawaiak hétköznapi munkaeszközeiket kezdték fegyverré fejleszteni. Így alakult ki a kobudo, ami a későbbiekben a pusztakezes harci művészet szerves részévé vált.

A XX. század elején bekövetkezett a konszolidáció: engedélyezni kezdték a harci művészetek nyílt gyakorlását. Sőt, 1903-tól a művészet a hivatalos oktatás részeként is megjelenhetett. Ekkor váltotta fel az addigi elnevezést a karate jutsu.

Az addig kizárólagosan Okinawán gyakorolt harci művészet 1921. március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, amikor a modern karate megalapítójának tartott Gichin Funakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohito régenshercegnek (későbbi császárnak) Japánban, elindítva ezzel a karate jutsu nemzetközivé válását.

A klasszikus karate a test, a szellem és a lélek művészete. Nem csupán fizikális tréning, hanem törekvés olyan harcossá válni, aki képes a testét és lelkét egyaránt uralni. A karate nem csak az önvédelem eszköze: gyakorlása javítja a vérkeringést, fejleszti a fizikumot, mozgásanyaga a test valamennyi izmát és ízületét igénybe veszi, ily módon egészségmegőrző, kondicionáló hatású.

A karate az 1900-as évek elején megérkezett Okinawáról Japánba és a XX. században kialakult az öt meghatározó karate irányzat, a shotokan, a goju-ryu, a shito-ryu, a wado ryu és a kyokushinkai.

A karatéban az övek színe jelzi, hogy viselőjének milyen a tudásszintje. A kezdők fehér övet viselnek, és a színek annál sötétebbek, minél elmélyültebb a karatéka tudása. A fehér övtől a barna övig “kyu”, vagyis tanuló fokozatokról beszélünk. Aki elérte a fekete övet, “dan”-okat szerezve fejlődhet tovább.

A technikák a test érzékeny pontjaira irányuló rúgásokban, ütésekben és védésekben összegződnek. Alapvető filozófia, hogy „a karatéban nincs első támadás”, ezáltal a harcmodor a védekezésre épül. Mindazonáltal a karate az 1930-as évektől kezdődően szakított a kizárólag filozofikus szemlélettel, és idővel az egész világon elterjedt harcművészetté, életmóddá, küzdősporttá vált.